Dearest Cubes,

Ismét itt vagyok a kicsit sem tervezett és teljesen indokolatlanul időzített nyári szünet után. Mivel is kezdjem a 17-es év második felének második hónapjától kezdődő új Cube-évet, mint egy jó kis Geek-könyv ajánlásával.

Figyelem, teljes mértékben nem fizetett szöveg következik, bárminemű reklámhoz való hasonlósága az én bénaságom vagy a véletlen műve, meg az enyém. Na.

Akkor a könyv: Ernest Cline tollából a Ready player one. Sokatoknak már ismerős lehet mert készül belőle egy nagy blockbuster mozi Spielberg rendezésében. Még mielőtt ez bekövetkezne, rátettem a kezem eme remek irományra, be is szippantott engem mint egy jó kis fantasy RPG. Bár jelen esetben nem fantasy a világ, hanem egy nem is oly távoli poszt-apokaliptikus Amerika. Mi más? 

Egyenlőre a felénél vagyok a történetnek, de mint tőlem megszokott csak véleményt írok a rövid ismertető után, és ebben nem befolyásol a játé...akarom írni könyvbeli állásom. Persze amint kiolvastam jön az update, a poszt 1.1 ha úgy tetszik.

Szóval a világ a kövi: háborúk, éhínség, tömegnyomor és energiaválság. Klisé pipa. Főhősünk: szegény, nyomortanyán él, dagi, pattanásos, antiszoc. Újabb klisé pipa. Eszközünk: a valóvilág helyett alternatívát kínáló virtuális valóság, ami eredetileg játékként indult, de most már egy második világ ahová el lehet menekülni a valóság szörnyű borzalmaiból. Újabb pipa landol a virtuális füzetünkben. Szitu: furcsa és gazdag játék tervező aki az OASIS-t ( a virtuális világot) tervezte meghal és minden vagyonát és a céget is egy Húsvéti tojásba rejti, ami el van dugva valahol a VR galaxisban. Mit is kell mondani, jah meg van, kilsé pipa. A  rossz fiúk: a gonosz multi telecég, aki mindent akar, közte a VR céget is, hogy havidíjassá tegye azt és még gazdagabb legyen. (Egy olyan világban ahol a valódi pénz már nem számít, mert lassan elfogy minden energia, és akkor sokra megy a VR világgal és hálózatával, no mind1.) Persze az egészet beindító dolog: a dagi pattanásos srácunk, aki a VRban igazi kismenő és nagyszájú fenegyerek megtalálja az első nyomott 5 év után a nagy tojáshoz.  Mekkora pipa. 

Najó, úgy néz ki mintha nem tetszene a könyv és tiszta gonosz vagyok, DE - és ez egy nagy-nagy pozitív DE - a könyvnek nagy ereje az a rengeteg és mérhetetlen popkultúrális utalás a - 80-as, de talán a kezdetektől - a mi kis Koca világunkra. Na ez teszi a könyvet igazi Geek darabbá. Nem egy olyan megjegyzésbe, utalásra botlottam ami kellemes vagy kevésbé kellemes (a jó öreg rage quit) emléket idézett fel bennem, mert azzal valóban én is játszottam, láttam, olvastam, Vagy csak hallottam róla és jaj de jó.

Felüdülés egy ilyen könyv, mert nem az agyonismételt témákkal dobálódzik, meg egyéb nyakatekert és erőltetett idézetekkel van tele, hanem könnyed, és hihető jófejség sugárzik belőle. Simán tudunk azonosulni a főhőssel, aki ugyan úgy hajnalokig van fent csak hogy kivégezzen egy jó gamet, vagy hogy századjára is meg nézze még azt a sci-fi sorozatot. Ismerős nemde? Főleg a másnapi első jobb esetben ének-, rosszabb esetben matekóra. 

Klisék ide vagy oda, (lehet manapság ezek nélkül bármit is írni... nem hiszem, valami úgy is lesz benne ami már másban volt, és jön a klisé-hammer) ez egy izgalmas és nagyon jó könyv, igazi Geek-csemege. Simán lehetne versenyt tolni, hogy ki játssza ki először az összes említett game-t, nézi meg a filmeket, sorozatokat, olvassa el a képregényeket, könyveket. (A kövi évszázadban találkozunk.)

**UPDATE**

Ne szóval sikerült végig vinni vagyis kiolvasni ezt a drágaságot. Így most összességében tudok róla beszélni nektek. 

Azt kell hogy mondjam, hogy egy nagyon élvezetes mű a Ready player One. A történet remek, voltak részek ahol rendesen izgultam a főszereplőért. Nincs túl bonyolítva, a végét egy epikus csata zárja, amit azért nagyon szívesen megnéznék mert a miközben olvastam elképzeltem a jelenetet és hát kevés királyabb dolgot tudnék elképzelni (pedig egész jó fantáziám van). Természetesen egy minimális kis románc is került bele, de olyan rendes igazi kocka tempójú, ami nem zavaró inkább aranyos. A könyv második fele is tele van utalásokkal mint az első része, hacsak nem többel. Ha a történet nem is, de ezek a kitekintések és beleszövésük a történetben, vagyis inkább a történet ezek köré építése egyszerűen zseniális. Szóval megvett engem kilóra.

Továbbra is fenntartom a lenti ajánlást, mert tényleg egy jó könyv, amit élvezettel olvasol végig. Várjuk a filmet de sajnos azzal kapcsolatban már egy kis rossz érzésem van (látva az előzetest és mik vannak benne, amik a könyveb nem voltak)

Szívest ajánlom minden Cube-nak és a film is tuti nézős lesz, már ha sikerül egy rendes adaptációt összehozni.

A Geek legyen veletek.